Egykor a farkas az eg�sz vil�gon elterjedt volt, �szak-Amerik�t�l kezdve Eur�zsi�ig, csak a tr�pusokon nem �lt. Elviselte azonban a sarki hideget, a tundra kietlen vid�keit, a forr� sztyepp�ket, a rideg magashegys�geket �s a t�zes sivatagot. Tal�n nem is l�tezik ennyire alkalmazkod� �llat,mint a farkas. Alkalmazkod�-k�pess�ge tal�n abban is rejlik, hogy �trendj�ben a h�sok (g�mszarvas,j�vorszarvas,b�l�ny) mellett ugyan�gy fogyaszt sz�csk�ket, gy�m�lcs�ket, bogy�kat is. Ez ahhoz is vezet, hogy a k�l�nb�z� ter�leteken �l� egyedek rendk�v�l k�l�nb�z�v� v�ltak. Hiszen sz�rzet�k, nagys�guk, viselked�s�k a ter�let adotts�gait�l is f�gg�tt.

A farkast kb. 15 000 �vvel ezel�tt szel�d�tett�k meg. Ez a j�gkorszak idej�n t�rt�nt, �s a farkas volt az els� �llat,amit az ember megszel�d�tett. A farkasb�l sz�rmazik a kutya is. A farkas latin neve a Canis lupus, m�g a kuty�� a Canis familiaris. K�s�bb rendk�v�l elterjedt lett a kutya, s a gondos teny�szt�seknek k�sz�nhet�en igaz�n sokf�le termet�, viselked�s�, temperamentumoss�g� kuty�k j�ttek l�tre. A hossz� l�b�, f�rge kuty�kat vad�szatra, az er�s testalkat�, massz�v ebeket pedig h�z�rz�sre haszn�lt�k. Az �vek m�lt�n szinte nem l�tezett k�z�ss�g, ahol ne tartottak volna kuty�t.

ALFAJOK
A farkasnak rengeteg alfaja van, ez�rt csak n�h�nyat �rok le:

k�z�ns�ges farkas, kutya,ding�, arab farkas, indiai farkas, olasz farkas, orosz farkas, alaszkai feh�r farkas, sarki farkas, tundra farkas, sz�rke farkas, v�r�s farkas, timberfarkas

ROKONAI
A farkasok a Canidae csal�dba tartoznak. Ez a csal�d a kutyaf�le ragadoz�k csal�dja. Rendj�k a Carnivora rendje, melybe a macskaf�l�kkel, meny�tf�l�kkel �s a medv�kkel van egy�tt. Ez a ragadoz�k rendje.

Legk�zelebbi rokonai a sak�lok (aranysak�l, pany�k�s sak�l), valamint a r�kaf�l�k ( sivatagi r�ka,v�r�s r�ka), valamint a pr�rifarkas, s�r�nyes farkas. T�volabbi rokonok a nyestkuty�k �s a hi�n�k.

sz�rke farkas                                  ib�riai farkas

indiai farkas                                  pr�rifarkas

 SAJ�T �R�S